A parfümösüvegen vagy dekanton szereplő „unisex” címke nem egy különleges kémiai összetételt ír le, hanem inkább azt, hogyan döntött a parfümház az illat értékesítéséről, és kiknek szánta már a megjelenésekor. A háttérben leginkább marketingdöntések és bizonyos illathagyományok állnak, nem pedig az illat objektív tulajdonsága: nincs „férfi-” vagy „női” molekula, csak olyan jegyek vannak, amelyeket a közönség idővel egy adott nemhez társított. Ha megérted, honnan ered ez a konvenció, a dobozon lévő ábra helyett az alapján választhatsz parfümöt, ahogyan az a bőrödön illatozik, egy kis dekanttal pedig úgy próbálhatod ki, hogy nem kell rögtön egy egész üveget megvenned.
- Az „unisex” mindenekelőtt történelmi és marketingkonvenció: az elmúlt évszázad során többször is változott, ahogy a parfümök értékesítésének szokásai is.
- Néhány illatjegycsalád — a fás jegyek (szantálfa, cédrus, vetiver), az alapjegyként használt szintetikus pézsma, valamint kisebb mértékben a bőr — általában semlegesebbnek hat, mint az édes virágos vagy az erősen aromás, „férfias” jegyek.
- Katalógusunk nyolc parfümje különböző irányokat mutat be ezekkel a jegyekkel, a fás-füstöstől a gourmand-púderesig.
- Ha ketten próbálnátok ki, személyenként egy 2 vagy 3 ml-es dekant általában többet mond a dobozon lévő címkénél.
Mit jelent valójában az „unisex” címke egy parfümön?
A „női parfüm” és „férfi parfüm” közötti, ma látható különbségtétel történelmileg inkább a felhasznált aromás vegyületek koncentrációjából indult ki, nem magukból az illatjegyekből: a nőknek szánt változatok gyakran magasabb koncentrációjúak voltak, és „parfümként” vagy Eau de Parfumként árulták őket, míg a férfiaknak szántak gyakrabban jelentek meg Eau de Toilette vagy Eau de Cologne formájában, hígabb változatként (forrás: Perfume — Wikipedia). Az első „kölni vizek”, a mai parfümök sokaságának elődei, többnyire citrusos keverékek voltak, amelyeknek nem volt egyetlen meghatározott „parfümszülőjük”, ezért bárki viselhette őket, függetlenül a vásárló nemétől — már akkor is kifejezetten unisexként írták le őket (forrás: Perfume — Wikipedia).
A határ az 1980-as évek vége felé ismét elmozdult, a vizes vagy ózonos illatcsalád megjelenésével, amely olyan szintetikus anyagokra épült, mint a calone: az ebbe a családba tartozó parfümök közül sokat androgünként árultak és érzékeltek, nőknek és férfiaknak egyaránt szánva őket (forrás: Perfume — Wikipedia). Más szóval, amit ma „unisexnek” nevezünk, nem egy rögzített illatkategória, hanem több kereskedelmi és ízlésbeli hullám eredménye. Ez nem jelenti azt, hogy a címkének nincs jelentése — általában elárulja, milyen közönségre gondolt a parfümház a megjelenéskor —, csupán azt, hogy nem szabad szigorú kémiai szabályként értelmezni arról, mit viselhetsz és mit nem.
A semlegesebb hatású jegyek: szantálfa, bőr, pézsma, vetiver, hárs
Ha megnézed a gyakran unisexként emlegetett parfümöket, egy sor alapanyag újra és újra felbukkan. A fás illatcsalád a szantálfa, a cédrus, a vetiver és az agarfa köré épül (gyakran a pacsuli is megjelenik mellettük). Ezeket az alapanyagokat régóta használják mind a hagyományosan „férfiaknak”, mind a „nőknek” szánt kompozíciókban — ezért természetes kiindulópontot jelentenek minden olyan parfümhöz, amely el akarja kerülni a kifejezetten nemhez kötött irányt (forrás: Perfume — Wikipedia). A szintetikus pézsma más szerepet tölt be: többnyire visszafogott alapként szolgál, amely fölött a szívjegyek helyezkednek el, nem pedig önálló „nemi” illatjegyként, így jelenléte inkább elsimítja, mintsem valamelyik irányba tereli a parfümöt (forrás: Perfume — Wikipedia).
A bőr és a hárs hasonlóan működik, a tapasztalatok szerint: a bőr érdesebb, kevésbé édes textúrát ad, amely tompítja a virágos jelleget anélkül, hogy tolakodóvá válna, a hárs (hársvirág) pedig zöldes-púderes jegy marad, amely elég visszafogott ahhoz, hogy ösztönösen ne társítsuk egyik nemhez sem. Erről a két jegyről nincs olyan közzétett külső forrás, amelyre itt hivatkozhatnánk; ezek az érzékelés leírásai, nem függetlenül ellenőrzött tények, és ennek megfelelően kezeljük őket.
Nyolc, ezekre a jegyekre épülő unisex parfüm a kínálatból
A kifejezetten fás-szantálfás vonal képviselői közül a Le Labo Santal 33 a legkézenfekvőbb példa. A termékleírás szerint az ausztrál szantálfa száraz és enyhén füstös, a nyitányban kardamommal és ibolyával, majd a szívjegyek között íriszszel, ambroxszal és papírusszal, az alapban pedig cédrussal és bőrrel; ez egy 2011-ben megjelent niche Eau de Parfum, Frank Voelkl parfümőr alkotása.
Ugyanehhez a fás vonalhoz tartozik a Marc-Antoine Barrois Ganymede, amely a niche kategóriába sorolható, és szerepel katalógusunk unisex kollekciójában, valamint a Tom Ford Ombré Leather, amelynek középpontjában jól láthatóan a bőrjegy áll — erről kapta a parfüm a nevét is. Egyikhez sincs még független forrásból megerősített illatjegy-piramisunk, ezért csak a pozicionálásukról írunk — a parfümházról, a kategóriáról és arról, hogy az unisex kollekcióhoz tartoznak —, nem pedig kitalált, jegyről jegyre haladó részletekről.
A Byredo Bal d'Afrique hasonló logikát követ, egy minimalista kompozícióiról ismert svéd niche parfümház alkotásaként, a Xerjoff Erba Pura pedig egy 2007-ben Torinóban Sergio Momo és Dominique Salvo által alapított olasz luxusparfümháztól származik, amely 2009-ben a történelmi Casamorati parfümházat is újjáélesztette (forrás: Xerjoff — Wikipedia). A Amouage Guidance háttere más: a parfümházat 1983-ban alapították Ománban, jellegzetes vizuális arculattal; a női parfümök üvegének kupakját egy mecset kupolája ihlette, a férfi parfümök üvegének kupakját pedig a ceremoniális ománi khanjar tőrének markolata (forrás: Amouage — Wikipedia).
Aki nem fás, hanem gourmand irányt keres, annak a Matière Première Vanilla Powder továbbra is gyakran keresett választás az unisex kollekcióból; ha a nemek szerinti címkézésnél jobban érdekelnek az édes jegyek, részletesen írtunk róluk a kínálat édes parfümjeiről szóló útmutatóban. Az igazán ismert illatok közül pedig a Maison Francis Kurkdjian Baccarat Rouge 540 története jól dokumentált: Francis Kurkdjian alkotta meg a Baccarat kristálymanufaktúra számára, 2016 januárjában jelent meg, nyilvánosan ismert jegyei a hedione, az ambroxan, a cédrus és a sáfrány, és azóta Európa és az Egyesült Államok egyik legkelendőbb niche parfümjévé vált (forrás: Baccarat Rouge 540 — Wikipedia). Mind a nyolc parfüm a katalógus Unisex kollekciójába tartozik, ahol további változatokat is találsz, ha elsőre egyik sem nyeri el a tetszésedet.
Hogyan válasszatok, ha ketten keresitek a kiindulópontot?
Ha mindketten ugyanazzal a parfümmel szeretnétek kezdeni, a legegyszerűbb, ha nem vesztek rögtön egy egész üveget. Egy 2 vagy 3 ml-es dekant elegendő ahhoz, hogy néhány napig viseld a saját bőrödön — ennyi idő alatt kiderül, hogy érdemes-e nagyobb dekantot vagy egy teljes üveget választanod, anélkül, hogy egy félig teli üveg maradna a szekrényben. Az egyes méretek pontos adatait és azt, hogy hány fújásra elegendők, a méretkalauzunkban találod.
Általában többet számít, ha külön-külön, mindketten a saját bőrötökön próbáljátok ki, mint a dobozon lévő címke: a bőr hőmérséklete és hidratáltsága, sőt az is, hogy mit használtál előtte, megváltoztathatja, milyen intenzíven és mennyi ideig érződik rajtad ugyanaz a parfüm a párodhoz képest. Erről részletesebben is írtunk abban a cikkben, amely arról szól, miért illatozik másként ugyanaz a parfüm különböző embereken, ha pedig éppen most választottál ki egy kipróbálandó dekantot, a parfüm felvitelének helyéről és a megfelelő fújásszámról szóló útmutató segít, hogy elsőre ne vidd túlzásba. Ha olyan kiindulópontot szeretnél, amelyet sokan a háztartásban bárki által viselhetőnek tartanak, a Santal 33 jó viszonyítási alap a kalauz másik hét parfümjével való összehasonlításhoz, a parfümökkel kapcsolatos további témákban pedig a Parfümkalauzok segíthetnek a következő lépésben, miután eldöntötted, melyik illatjegycsalád irányába szeretnél továbbindulni.
